Szakértői tevékenység magánszemély vagy cég általi felkérésre

A munkavállalót éri sérelem

Példa | Károly kőművesként dolgozik egy állványon. Eltörik alatta az egyik elhasználódott léc, s bár nem magasról esik le, mégis lábszártörést szenved. A törést operálni kell. Az ilyen típusú opreáció után a betegnek általában egy hétig kell még kórházban feküdnie, teljes gyógyulása pedig három hónapot vesz igénybe. Károly azonban “nem ússza meg ennyivel”. Az operáció után sebgyógyulási zavara, gyulladásos szövődménye keletkezik, ami miatt egy helyett három hetet tölt a kórházban és teljes gyógyulása is tovább tart az átlagosnál. A felépülés hosszú ideje alatt főállásába nem tud visszamenni, és másodállásban otthon végzett munkájával is elmarad.

Bár munkáltatója nem gondoskodott megfelelő szerkezetről, nem tartotta be a kötelező munkavédelmi előírásokat, vitatja, hogy egyedül ő lenne felelős Károly csonttörésért, mivel beosztottjának sok évvel ezelőtt volt már egy lábszártörése. A főnök szerint Károlyt korábbi balesete hajlamosabbá tette a szóban forgó sérülésre. Ezt érzi bizonyítottnak azzal is, hogy Károly kis magasságból leesve szenvedte el a törést. Mindezek alapján elutasítja, hogy anyagi felelősséggel tartozna Károly átlagosnál hosszabb felépüléssel összefüggő káráért.

Mit tehet a szakértő?

Megállapítja, hogy

• A sérülés keletkezhetett-e a konkrét baleset kapcsán ill. akkor keletkezett-e?
• Növelte-e a lábszártörés bekövetkezésének esélyét a korábbi törés vagy nem?
• Kinek a “hibája” az operáció után fellépő, gyógyulást késleltető szövődmény? Hibáztatható ezért valaki egyáltalán?
• Károly felépülésének ideje alatt melyek az orvosi szempontból indokolt többletköltségek?

Az igazságügyi orvosszakértői vélemény kulcsfontosságú az ügyben, hiszen ha nincs sértetti közrehatás - tehát a munkavállaló nem szegett munkavédelmi szabályt és a munkáját végezte a baleset bekövetkeztekor - a munkáltató TELJES anyagi felelősséggel tartozik

• a kezelés költségeivel (gyógyszerek, segédeszközök, vitaminok),
• az elmaradt jövedelemmel (ottani munkabér és egyéb kiesett jövedelem),
• továbbá az egyéb költségekkel (kiegészítő táplálkozás, akadálymentesítés, ápolási költség, ágyhoz kötött beteg szórakoztatásához vett könyvek, DVD-k!).

Amennyiben a korábbi lábszártörés gyógyult volt, természetesen az sem írható a sértett “számlájára”. Az ügyben Károly nyer.

A munkáltatót éri sérelem

Példa | Gyula egy üzemben, futószalag mellett dolgozik. Munka közben lehajol, majd amikor felegyenesedik, vállát beüti egy vasszerkezetbe. A munkavédelmi felelősnek jelentős fájdalmakról és a sérült váll mozgáskorlátozottságáról számol be. Gyula azonban csak több órával a baleset után kezd el panaszkodni kollégáinak, munkáját akadálytalanul tovább végzi a műszak végéig, és csak akkor jelenti a balesetet. A munkavédelmi felelős gyanút fog, és a kórházi akut ellátáson túl azonnali igazságügyi orvosszakértői vizsgálatot is kezdeményez.

Mit tehet a szakértő?

Megállapítja, hogy

• A sérülés keletkezhetett-e a konkrét baleset kapcsán ill. akkor keletkezett-e?
• Ha nem, akkor az aktuális panaszok a vitatott balesettel vagy a váll már régóta fennálló állapotával vannak összefüggésben?

Az igazságügyi orvosszakértői vélemény kulcsfontosságú az ügyben, hiszen a személyes vizsgálat során látható, hogy - bár a kórházi vizsgálat a kulcscsont külső végének ficamát igazolja - Gyula gond nélkül, fájdalommal nem küzdve vetkőzik le, segítséget abban nem igényel. A sérült területen külsérelmi nyom (seb, kékfolt) nincs, bár a kulcscsont vége tényleg ficamos állapotúnak tűnik. Gyula röntgenképén is látszik a kulcscsont ficama, azonban az ízület előrehaladott kopásával társulva, ami több éves sérülésre utal. Ezen felül az ilyen ficam kialakulásához nagy erőbehatás szükséges, vagyis az a Gyula által előadott módon nem szenvedhető el. Gyula tagadja, hogy évekkel korábban a vállát már sérülés érte volna, a munkáltató elutasító válaszát azonban tudomásul veszi, és nem követel kártérítést. Az ügyben Gyula főnöke nyer.

A beteget éri sérelem

Példa | Anna 18 évesen megbotlik, szerencsétlenül esik, az asztallap üvegére támaszkodna, de az beszakad és elvágja a csuklóját. A vágás mély, a csuklóban sérül egy fontos ideg is. Az orvosnak el kellene küldenie őt egy, az idegsérülés ellátására alkalmas intézetbe, de nem teszi meg. Anna a mulasztás miatt csak igen későn esik át a szükséges idegvarraton, ezért maradandó károsodása, érzés- és mozgáskiesése keletkezik. Anna képzőművészeti egyetemre készült, de az ellátás hiányosságai miatt nem tud többé szabadon alkotni. Az orvos tagadja, hogy mulasztott vagy hibát követett volna el, és természetesen kártérítést sem akar fizetni Annának.

Mit tehet a szakértő?

Megállapítja, hogy

• A sérülés keletkezhetett-e a konkrét baleset kapcsán ill. akkor keletkezett-e?
• Az első ellátás során észlelték-e egyáltalán az idegsérülést, mit mond erről a dokumentáció?
• Emiatt, vagy milyen más okból került sor későn az idegvarratra?
• Van-e jelentősége a végeredmény szempontjából az idegvarrat elvégzése idejének? Mik az erre vonatkozó szakmai szabályok és tapasztalatok?
• Korai varratnál nagyobb lett volna a gyógyulás esélye?
• Milyen a sérült végtag jelenlegi állapota és az a balesetnek tudható-e be?

Az igazságügyi orvosszakértői vélemény kulcsfontosságú az ügyben, hiszen az orvosi protokoll előírja, mit kell az orvosnak tennie ilyen jellegű sérülés esetén. Mivel a szakértő nem talál az idegsérülés időben történő felismerését és ellátását igazoló dokumentumot, javasolja Annának, hogy igazának jogi úton szerezzen érvényt, és követeljen kártérítést. Az ügyben Anna nyer.

Az orvost vagy az ellátást biztosító intézményt éri vád

Példa | József leesik a lovaskocsiról és válltáji felkarcsont-törést szenved el. Műtétjére másnap kerül sor, majd varratszedés után gyógytornát írnak neki elő. Évekkel később József panaszt tesz, mivel fáj és nem mozog megfelelően a sérült válla. Szerinte ennek oka, hogy késve és nem a megfelelő módszerrel operálták meg, valamint a gyógytornát is későn javasolták, már az operáció másnapján kellett volna. Az ellátást kifogásolva az orvostól kártérítést követel.

Mit tehet a szakértő?

Megállapítja, hogy

• A panasz a szóban forgó baleset, ill. az azt követő ellátás kapcsán merült-e fel? (Ez a sérülés amúgy is hajlamos hosszan tartó utópanaszokat okozni, mely megfelelő kezelés mellett is jelentkezhet.)
• Az orvos a szakmai előírásoknak megfelelő módon járt-e el?
• A sérült is mindent megtett a saját gyógyulása érdekében?

Az igazságügyi orvosszakértői vélemény kulcsfontosságú az ügyben, hiszen az orvosi protokoll előírja, mit kell az orvosnak tennie ilyen jellegű sérülés esetén. Az ellátás dokumentációjából megállapítható, hogy a műtéti megoldás megfelelő volt, arra és a gyógytorna elrendelésére a szakmai szabályoknak megfelelő időben került sor. A papírokból az is kiderül, hogy József a gyógytornán egytelen alkalommal sem jelentkezett, és a sérüléstől a panaszig eltelt időben kontrollon sem járt. Az ügyben a Józsefet ellátó orvos nyer.

A balesetet elszenvedőt éri sérelem

Példa | László megrakott kisteherautójával egy kereszteződéshez érve későn fékez, és egy piros lámpánál várakozó Opelbe hajt. Az Opelt vezető Jenő az ütközés következtében nyakcsigolya törést szenved el. László és biztosítója - mivel a KGFB a biztosítottja által okozott sérülésért és kárért is anyagi felelősséggel tartozik - állítja, hogy ilyen kis erőbehatástól nem lehet ezt a sérülést elszenvedni, különben is Jenő nyaki gerince valószínűleg már előtte is kopott volt a sok munkahelyi igénybevételtől. (Legalábbis László ezt szűrte le Jenő környezetében keringő, munkavégzéséről szóló szóbeszédből.)

Mit tehet a szakértő?

Megállapítja, hogy

• A sérülés keletkezhetett-e a konkrét baleset kapcsán ill. akkor keletkezett-e?
• Kialakulásában szerepet játszott-e más, a balesettől független tényező?

Az igazságügyi orvosszakértői vélemény kulcsfontosságú az ügyben, hiszen Jenő dokumentációjából megállapítható, hogy a törés fennáll, fajtája a nyak hátracsapódásos sérülésekor szokványos töréstípusnak és az elszenvedett erőbehatásnak megfelelő, korábbi kis kopása a törésben és jelen utópanaszaiban nem hatott/hat közre. Az ügyben Jenő nyer.

A balesetet okozót éri plusz vád

Példa | Gábor autóját vezetve, egy másik autó szabálytalan előzése miatt frontális ütközést szenved el. Kezében sajkacsont törést állapítanak meg. Későbbi kártérítési igényének indoklása szerint a törés 100%-osan nem volt gyógyítható, a kielégítő eredményt is csak komoly, csontbeültetéssel is járó műtéttel érték el. A balesetet okozó autó sofőrje, Dóra nem látja bizonyítottnak, hogy Gábor maradandó sérülése kizárólag a balesetre vezethető vissza, ezért szakértői vizsgálatot kér.

Mit tehet a szakértő?

Megállapítja, hogy

• A sérülés keletkezhetett-e a konkrét baleset kapcsán ill. akkor keletkezett-e?
• Kialakulásában szerepet játszott-e más, a balesettől független tényező?

Az igazságügyi orvosszakértői vélemény kulcsfontosságú az ügyben, hiszen Gábor röntgenjén látszik, hogy sajkacsontján már a balesetkor álízület volt, ami évekkel korábbi, nem gyógyult törésre utal. Igaz, hogy a sérülést az általa leírt bonyolult műtéttel kellett ellátni, mindez azonban a régi sérülés következménye. Bár a balesetben Gábor a vétlen fél, korábbi sérülését nem “varrhatja a balesetet okozó nyakába”. Az ügyben Dóra nyer.